Mi történt eddig a New Horizons-al?

2015. június 13. - New Horizons

Tavaly óta nem jelentkeztem, mert a felébredése (2014. december 6) óta az űrszonda nem művelt igazán látványos dolgokat, most azonban, a legnagyobb megközelítés előtt egy hónappal összefoglalom, mi is történt eddig. December 6-án tehát sikeresen megtörtén a szonda felélesztése utolsó hibernációs fázisából. Az első három hónap az ún. AP1 fázis (Approach Phase 1), ennek során az űrszonda és a törpebolygó távolsága 220 millió km-ről 35 millió km-re csökkent. A legfontosabb feladat itt az optikai navigáció volt. A megközelítés teleszkóp kamerája (LORRI - Long-Range Reconnaissance Imager) segítségével pontosították a Pluto helyzetét, megfigyelhették a holdak dinamikáját. Az első kélorri_opnav2_sqrt_bw_poslevboth.jpgpek január 25-én és 27-én készültek. Ezeken a Pluto, valamint a körülötte keringő Charon látható. Ez a két kép a láthatóság kedvéért jelentősen fel lett nagyítva. A legfontosabb eredmény, hogy a LORRI jól működött.

Áprilisban elkészülhetett az első színes kép 115 millió km távolságból a New Horizons "Ralph color imager" műszerével, 20150414_first_color_image_ralph.pngami az űrszonda tulajdonképpeni "szeme" lesz a megközelítés során. Míg a LORRI a megközelítés során az egyre nagyobb részleteket keresi - már májusban elérte a Hubble űrtávcső felbontását -, addig a Ralph optika a minél jobb közeli képek előállításáért felel majd. Tartalmaz három fekete-fehér és négy színes képalkotó rendszert, ezek együtt az ún. Multispectral Visible Imaging Camera (MVIC) rendszerét alkotják. Ezen kívül tartalmaz egy infravörös spektrométert (LEISA). Összesen nyolc detektorból áll tehát a Ralph - hét CCD kamera és egy infravörös detektor. 

sk_still.jpg

 A többi holdról április 27 és május 1 között sikerült felvételt készíteni a LORRI segítségével (a képeket május 12-én adták ki). Az eredeti képen az emberi szem számára beazonosíthatatlanok, a középső, feldolgozott képen már eltüntették a felesleges objektumokat, a jobb oldalon pedig berajzolták a holdak pályáit és megjelölték a holdakat. A nagyon halvány holdak megörökítéséhez extrém módon túl kellett exponálni a képet. Az első képen így sem látszott a Styx, csak az utána következőn. Végül mindegyik ismert hold azonosításra került, új holdat egyelőre nem fedeztünk fel. 


nh_comp_v4_sets_003.jpgA LORRI először április 16-án, 65 millió km távolságból rögzített olyan képet, ahol a Plutón megfigyelhető felszíni alakzat is. A május 12-i képen, 46,6 millió km távolságban pedig már a Hubble űrtávcsőhöz hasonló felbontású a kép. Láthatunk fényes és sötét területeket is a törpebolygó felszínén. Azonban ezek az alakzatok még valójában egy matematikai eljárás eredményei, a valóságban a képek negyedakkorák, mint itt. 

 A május végén-június elején készített képeken még több felszíni alakzatot figyelhetünk meg, a nagyon fényestől az egész sötét területekig. Ezek még mindig az ún. "deconvolution" eljárással számított képek. A Pluto és az űrszonda közötti távolság azonban rohamosan csökken, így egyre jobb minőségű képekre számíthatunk. A megközelítés a 3. fázisba lépett, erről folyamatosan fogok tudósítani itt és a facebook csoportban: https://www.facebook.com/newhorizonshu061115_gif.jpeg

A bejegyzés trackback címe:

https://newhorizons.blog.hu/api/trackback/id/tr517538174

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.